Tovább, tovább, tovább… Még egy állomás Észak-Kenyában a főváros előtt. Maralal városában, a teveversenyek központjában. Persze a versenyeken kívül nem sok minden történik itt, igazából kicsit Clint Eastwood kergető Vadnyugat hatása van az egész ’porfészeknek’. Aszfaltnak nyoma sincs és az Egyenlítő közelsége vakító fényeket és levegőremegtető hőséget eredményez…
Mivel azonban egy újabb ételmérgezés miatt néhány napos kényszerpihenőt voltunk kénytelenek itt beiktatni, én – aki jelen esetben jobban viseltem a megpróbáltatásokat – tökélyre fejlesztettem az ’egy villanyrezsón elkészíthető ételek’ skáláját (ld. mangó-papaya torta saját pörkölésű mogyoróval + a körülmények :)) és élvezetem a mindentől való elszakadás utolsó pillanatait… Csend, nyugalom és béke.
Na meg a nejlonzacsik… Mert azok vannak. Etiópia meglepő tisztasága után Kenyát már megfertőzték a civilizációt jelképező zacskók, amik önálló életet élve hol magányosan, hol falkákban lepik el az utcákat, a növényeket, a környezetet. De mivel ez mást nem zavar, így én is csak rövid ideig hagytam, hogy a zörgő szörnyetegek belopózzanak a világbéke hangulatomba…
Egy ilyen zavarmentes, ’szilárdabb’ délután folyamán beterveztünk egy Rift-völgy (Nagy-hasadékvölgy) mustrálást. Út és buszjárat hiányában felkutattunk két vállalkozó kedvű motorost, hogy fuvarozzanak el minket a közelben található Lesiolo-hoz (World’ View), ahonnan 120 km-es körzetben vizslatható a völgy különlegessége. Persze, említenem sem kell, hogy az út maga is egy életreszóló élmény volt, mert míg ők három télikabátba és – ugyan szíjtalan és roggyant – bukósisakba bugyolálva kormányoztak, én pédául egy szál trikóban kapaszkodtam az életemért. Az út maga semmivel sem volt jobb, mint Észak-Kenyában bárhol, így néha olyan turbo boostos ugratásokat produkáltunk, amit KIT is megirigyelhetne. Nagyon féltem, bár a sofőrök teljesítménye messze megéri a kreditet. És túléltem… Oda és vissza is… És ha valamit tanultam, az az, hogy csodák márpedig léteznek. A táv sikeres teljesítése egy, míg a környezet szépsége egy másik… Hihetetlen, hogy ilyen helyek léteznek! Lenyűgöző!