Lélegzetelállító. Megnyugtató. Inspiráló. Gyönyörű. Tiszta. Végtelen. Szédítő. Magával ragadó. Magas. Mély. Csendes. Természetes…
A Simien-hegység Etiópia legmagasabb hegysége. A Nemzeti Park egyike Afrika legnagyobbjainak, több 4 000 méter feletti csúccsal (a legmagasabb pontja Ras Dashen, 4 533m) és 1979 óta az UNESCO világörökség része. Méltón.
A Park bejárata csupán 100 kilométerre fekszik Gondertől, úgyhogy a hegyek vitathatatlan vonzerővel bíró csábítása kihagyhatatlan lehetőséget kínált egy kiránduláshoz.
Az utak minősége Gondertől északra a silány jelző nem elég leíró minősítésével jellemezhető, úgyhogy még a 4x4 Landroverben is küzdelmes utazás volt. A por, a felhúzott ablak, a 3 000 méter feletti napsütés ereje és a buckás, göröngyös földút erőt próbáló kihívásnak bizonyultak, de szerencsére a hegység messze kárpótolt minden küzdelemért.
Az út különböző falvak és kolóniák érintésével visz a parkon keresztül, illetve - a rendelkezésre álló idő függvényében - rengeteg trekking útvonalat kínál a hegység sajátos élővilágának és egyedülálló természeti jellegzetességeinek feltérképezésére. Majmok, hegyi kecskék, farkasok és madarak néhány faja csak itt látható, nem beszélve a növényzet egyediségéről.
A park lakói a maguk elszigeteltségével külön fejezetet érdemelnének, hiszen a motorizált világ minden előnyével dacolva szinte elzártan élnek önfenntartó életet. A fejlődés jelenléte és fontossága itt egyáltalán nem érzékelhető, átveszi a helyét a tiszta hit és a mindennapi élet kihívásainak legyűrése. A családok tagjai kivétel nélkül a létfenntartás aktív hozzájárulói. Főként mezőgazdasággal foglalkoznak és ugyan kiélvezik a nyugodt és tiszta körülmények megszámlálhatatlan előnyeit., de sajnos túl kevés figyelmet fordítanak a – nálunk már csapból is folyó - fenntarthatóságra. A kormány ugyan tesz különböző lépéseket a helyiek megfelelő és szakszerű erőforrás-gazdálkodási felkészítésére és oktatására – illetve ennek sikerének függvényében akár a kitelepítésére is – de sok helyen tapasztalható még így is a természet túlzott kihasználása és a figyelmetlenségből eredő károkozás.
Persze ez csak egy nüánsz a Park életében. Az igazi kincsek fényét nem csorbítják a nyugati szem által észlelt problémák. Kiszállva az autóból, sétálva a sziklák, rétek és erdők paradox kombinációjában – a vizuális élményen kívül - elképesztő belső nyugodtságot eredményez. Átléphető a határ a civilizáció és a természet között és ’kiszűrve’ a modern világ zaját a belső ’hangok’ és rezgések sokkal erősebben érzékelhetők. Kiállva az egyik szakadék szélére, lenézve az őrült mélységbe, gyönyörködve a körülölelő érintetlenségben, figyelve a sasok légáramlati játékát, élvezve a szél simogatását és a természet hangjait a fizikai és lelki szabadság leírhatatlan és szédítő érzését kínálják. Kinyúlsz érte gondolatban és egyedül arra figyelsz, hogy a szédítő vonzásnak ésszerű kereteken belül állj ellent…
A természet ilyen közelségében megélt két nap és a csillagokkal telefröcskölt ég alatt töltött éjszaka addiktívan intenzív élmény és felbecsülhetetlenül értékes Bepillantás…
A képek egy nagyszerű kombinációja a www.cernius.ly-n csodálható!
