Bahir Dar városának legértékesebb pontja – legalábbis számomra – a központi piac, ami hivatalosan mindennap ’nyitva’ van, de a legforgalmasabb a szerda és a szombat. Szerdán ’benéztünk’, de szombaton visszahúzott az élmény.
Fantasztikus. Intenzív. Magával ragadó. Élettel teli. Elképzelhetetlen.
A szerencsésebb csillagzat alá született árusok a fedett piacon próbálják pénzzé tenni a portékát - sálakat, ruhát, táskát, cipőt, szalmatermékeket, műanyagtárolókat -, míg a ’vidéki’ árusok a nyitott téren találnak maguknak egy követ, ahol közszemlére tehetik a saját termesztésű ’értékeiket’.
Nap alól esernyő alá bújó asszonyok és gyerekek; csirkét, kecskét, birkát, szamarat áruló férfiak; faluról bejövő, ’nagybevásárlást’ intéző lányok… A reggeltől estig napon ülő árusok rendületlenül válogatják a különböző magvakat, szemezgetik a kávét, pucolják a fokhagymát és locsolják a zöldségeket. Eltántoríthatatlan lelkesedéssel rendezgetik az árut és mosolyogva kínálják az eladandót.
Találtam magamnak én is egy követ és figyeltem. Figyeltem, ahogy a helyi ruhák bugyraiból előkerül a szigorúan megszabott, elkölthető mennyiségű pénz. Figyeltem, ahogy az asszonyok az addigi ’zsákmányt’ a fejükön egyensúlyozva alkudoznak további szükségszerűségekre. Figyeltem, ahogy a vidéki férfiak a ’sétabotjukat’ vállukon átvetve próbáljnak könnyíteni a bevásárolt dolgok súlyán. Figyeltem, ahogy a fiatal anyák, hátukon a babákkal hogyan küzdenek a kihívást jelentő tömeggel és a feladatok sokrétűségével. Figyeltem, ahogy a két- és négylábú jószágok gazdát cserélnek és szájtátva tanulmányoztam az élő állatok szállításának helyi, kreatív és néhol nem túl állatbarát módját. Figyeltem a színeket, a szagokat, a hangokat, a nyüzsgést, a kultúrát és élveztem az ’utazást’.
Bármennyire is más ez az élmény, mint a mi piacaink és bármennyire is látható és érezhető a szegénység minden sarkon és minden emberi kifejezésen, az élmény számomra nagyon kedves és kellemes. A maga egyszerűségével belőlem csodálatot vált ki a helyi rendszer, az emberek elfogadása és átértékelő magatartása. Nem is célom, hogy sajnálatot ébresszek, inkább illusztrálni szeretném, hogy máshogy is lehet. Máshogy is lehet boldognak lenni. Lehet boldognak lenni. Lehet lenni…
.jpg)
